A Pestújhelyi Keresztelő Szent János templom és plébánia története

A kiegyezés után fejlődésnek indult Budapest közelébe költözni szándékozókban felmerült igény hozta létre a Rákospalota területén a XIX. század végén megalakult Széchenyi-telep önállósodásaként 1909-ben önállóvá váló Pestújhely községet.
1911-ben lelkészség alakult, amely a váci egyházmegyéhez tartozott.
Kezdetekben a László utcában lévő volt Bors villából alakított kápolnát használták, melyet 1916-ban Keresztelő Szent János születése titulusra szentelték.
A lelkészséget 1921-ben plébániai rangra emelték. Fáradhatatlan és hosszú gyűjtések után, 1926. július 18-án letették a templom alapkövét Pestújhely legnagyobb terén. A modern kései román stílusú templom tervét és belső berendezését Kismarty Lechner Lóránd készítette, és a teljes megvalósítását ő maga irányította. Az elkészült templomot 1927. március 25-én, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.

A főoltár, a Szűz Mária oltár és a szószék Krasznai (Krausz) Lajos szobrászművész alkotása. A templom három harangját 1947-ben Szlezák Rafael Rákospalotán a Klára utcában öntötte. Orgonáját 1950-ben a Rieger gyár készítette. 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végzett. Ettől kezdve az újpalotai plébánia megalakulásáig Újpalota a pestújhelyi plébániához tartozott. A teljes külső és belső renoválásra 1992-ben került sor, melynek során megoldották a templom részleges fűtését. Ez alkalommal kerül átalakításra az oltár alatti kripta, melyet megnyitottak az urnás temetések számára. Az egyházmegyei határok rendezése során 1993-ban a plébánia az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez került. 1994-ben a kórus alatt emléktáblát szenteltek az itt keresztelt Dr. Antall József miniszterelnök, apja, id. Antall József miniszter, és nagyapja, Dr. Szűcs István helyettes-államtitkár, országgyűlési képviselő, Pestújhely egyik alapítójának tiszteletére.
A templom baloldali mellékhajó végében 2006-ban új urnatemető kialakítására került sor. A Boldog Salkaházi Sára templom felszentelését és az új plébánia megalakítását követően Újpalota és az azt környező utcák kiválnak a plébániából. A templom egykori papjai közül kiemelendő Dr. Bábel Balázs egykori káplán, aki jelenleg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye metropolita érseke.

Pestújhelyi születésű papok:
Lővey Félix József OSB alperjel,
Dr. Török Csaba az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára.

Pestújhelyen szolgáló plébánosok:
- Mácsai Károly lelkész 1911-1913
- Vedres Béla apátplébános 1913-1938
- Fekete Ferenc plébános 1938-1945
- Tóth József plébános 1945-1958
- Dr. Vigh Tivadar c. esperes, plébános 1958-1990
- Márton Mihály c. esperes, plébános 1990-2001
- Molnár Béla c. prépost, emeritus esperes, plébános, 2001- 2017

Plébániai kormányzók:
Molnár István 2017.04.10 - 2017 07.31
Almásy Tamás 2017.08.01. -

Pestújhelyen szolgáló káplánok 1920-tól:
Turcsányi Imre, Hauser Viktor, Krauzinger Géza, Dr.Stumf Sándor, Dr.Décsey Géza,
Bálint György, Papp László, Sinka György, Kovács János, Bucsek Nándor, Dr.Urbán Mihály
Varga József, Aczél Ernő, Richter József, Dr.Termann János, Tóth József, Sólyom Sándor,
Dr.Papp Artúr, Tiszai Zoltán, Pálos Frigyes, Somogyi Tibor, Bakos Kálmán, Boros Vilmos,
Dr.Várhelyi Vilmos, Dr. Holl Béla, Tóth Géza, Kiss János, Dobozi István, Acsai József,
Deményi József Özséb o.praem, Knapp Iván, Kulcsár János, Dr.Bábel Balázs, Sági Lajos, Dr.Huszka Mihály, Mékli Atilla, Repcsik Gyula, Neruda Károly.


A templom alapterülete: 600 m2.
Búcsú: június 24., Keresztelő Szent János születése.
Anyakönyvek: 1911-től.

Megjegyzés: A történet nem teljes, több forrás adata nem egyezik, ezért a kutatást tovább folyik. Az estleges tévedésekért a tisztelt olvasó elnézését kérem. Kiegészítésekkel és dokumentumok másolatával segítheti munkánkat.
Címünk: pestujhely.pl@gmail.com Köszönettel: a Szerkesztő